Dr. Iváncsics Anna

Az influenza elleni védőoltásról az utóbbi hónapokban rengeteg szó esett. A szokásos, szezo-nális influenza elleni védőoltás három,a WHO által minden évben újra meghatározott influ-enza vírus ellen készül. A hazai előállítású vakcina elölt teljes vírust tartalmaz, amelyhez az immunválasz fokozása érdekében adjuvánst adnak. Kapható azonban hazánkban a vírus egyes komponensei ellen előállított un. „split” vírus vakcina is, ezt többek között a kisgyermekek oltására használják. Influenza elleni élő gyengített vírust tartalmazó vakcina is létezik, ilyet az Egyesült Államokban használnak kiterjedtebben, de csak egészséges 2-49 éves kor közötti emberek számára ajánlott. Az influenza elleni vakcinákat már évtizedek óta használják, nemcsak felnőttekben, hanem gyermekekben is. Hatásossága nagyban függ az oltottak korától és immunkompetenciájától, és attól, hogy a készítményben levő törzs antigén szerkezete mennyiben hasonlít a lakosság körében éppen akkor keringő törzsekéhez. Mindezt előrebocsátva elmondható, hogy a szezonális influenza elleni védőoltás hatásossága a 65 év alattiakban 70-90%, az egészséges idősekben 30-40%, gyermekekben pedig 60-80%. Miután Európában elölt vírust vagy annak részeit használják a trivalens vakcinákban, influenzás megbetegedést nem okoznak. Ebben az évben egy új influenza vírus, a H1N1 vírus jelent meg, amely genetikájában és antigenitásában különbözik az eddigi H1N1 vírusoktól. Az emberek nagy része még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre, és így világméretű járvány pandémia – alakult ki. A járvány megakadályozására számos cég fejlesztett ki védőoltást. A hazai gyártású, elölt, teljes vírust tartalmazó adjuvált vakcina nagyon hatékony, és mellékhatásait tekintve igen biztonságot. Az influenza elleni elölt vírust tartalmazó (szezonális és új influenza) védőoltásokat 6 hónapos kor felett mindenki megkaphatja, és különösen ajánlotta krónikus betegségben szenvedők, valamint a gyermekek oltása. Egy specifikusan az új influenza által veszélyeztetett csoport a terhesek, akiknek feltétlenül ajánlott az új influenza elleni védőoltás. A lakosság egy része számára a védőoltások ingyen állnak rendelkezésre, másik részük csak térítés ellenében juthat hozzá.

2024. május 11. Szombat

Influenza

Tel.: +36 74 311 973 , +36 30 936 2425

Meningococcus

Kullancs okozta agyhártyagyulladás

Humán papilloma vírus (HPV)

Rendelési idő

Írjon Nekünk

Szekszárd Mikes u. 9. Tel.: +36 74 311 973 , +36 30 936 2425

Tel.: +36 74 311 973 , +36 30 936 2425

Rotavírus

Bárányhimlő

A Neisseria meningitidis nevű baktériumnak a Pneumococcushoz hasonlóan több szerotípusa van, amelyek közül földrajzi elhelyezkedés szerint más és más hazánkban leginkább a B és C típus) okoz gennyes agyhártyagyulladást. A betegség cseppfertőzéssel terjed, és néhány esetben nem agyhártyagyulladást, hanem sokszor órák alatt halálhoz vezető meningococcaemiát, szepszist okoz. A betegség halálozása az antibiotikus kezelés ellenére is 10% körül van, és a túlélők mintegy 20%-ban maradandó idegrendszeri károsodásokat okoz. A hazánkban jelenleg hozzáférhető vakcina a meningococcus A és C és még két másik típus által okozott megbetegedés ellen véd, kétféle, konjugált és nem konjugált formában is hozzáférhető. A vakcina a meningococcus tok antigénjét tartalmazza, tőle betegséget kapni nem lehet. A nem konjugált védőoltást két éven felülieknek javasolják, és elsősorban gyermekeknek, közösségben élő fiataloknak, és valamilyen okból csökkent immunitással rendelkezők számára ajánlják. A konjugált vakcina már 2 hónapos kortól adható, amely azért fontos, mert a legtöbb megbetegedés 1 éves kor alatt fordul elő. Náluk kétszeri adás szükséges az alapimmunizáláshoz, míg idősebb korban egyszeri oltás is elegendő. A vakcinák nem adnak élethossziglani védelmet, 5-10 év eltelte után nem számíthatunk védettségre. Csak térítés ellenében kapható. Örömhír, hogy a hazánkban leggyakrabban megbetegedést okozó, a Meningococcus B típusa elleni vakcina már hozzáférhető.

A kullancs nemcsak a Lyme kórt okozó ágenst hanem többek között egy bizonyos agyhártyagyulladás vírusát is hordozhatja. Szerencsére, míg a Lyme betegség kórokozója az egyes régiókban a kullancsok csaknem mindegyikében megtalálható, az encephalitis vírusát csak minden ezredik, tízezredik hordozza. Bár a betegség kezelésére nincsenek specifikus gyógyszerek, tüneti terápia mellett a halálozás csak 1-2%. A megbetegedettek 10%-ában azonban maradandó bénulás alakul ki, és sokan panaszkodnak a gyógyulás után szellemi, fizikai teljesítményük romlásáról. A kullancs encephalitis ellen védőoltással rendelkezünk, amely bizonyos munkakörökben dolgozók számára kötelezően és ingyenesen áll rendelkezésre, a többiek pedig megvehetik. Az alapimmunizálást két éves kor után érdemes elkezdeni, hiszen ettől az életkortól kezdődően fordulhat elő kullancscsípés. Az első oltást 1-3 hónap és 5-12 hónap elteltével követi a második illetve a harmadik, majd 3 év után megerősítő oltás adandó. Az oltást a továbbiakban 3 évente érdemes ismételni.

Ebből a vírusból több mint 100 különböző fajta létezik, de komolyabb emberi megbetegedést csak néhány magas rizikójú törzs okoz. Szexuális úton terjed, és a nők mintegy 80%-a valamikor élete folyamán valamikor fertőzésen esik át. A fertőzések nagy része nem vagy alig okoz tüneteket és spontán gyógyul. Egy kisebb részük genitális szemölcsök megjelenésével jár, kis részben (kb. 10%) azonban a fertőzés krónikussá válik, és ebből később méhnyak rák, vagy a férfi és női nemi szervek más rosszindulatú daganata alakulhat ki. Az un. rekombináns HPV elleni vakcina a négy legveszélyesebb törzs tisztított fehérjéit tartalmazza és a szexuális élet megkezdése előtt álló, 9-15 éves lányok számára javasolt elsősorban. Három injekció szükséges, melyet fél év alatt kell beadni. Természetesen későbbi életkorban, kb. 30 éves korig is alkalmazható, ennél idősebbekben már nincs sok értelme, mert a HPV fertőzések nagy része addigra már megtörtént. Tekintettel arra, hogy a vakcina csak négy törzs ellen nyújt védelmet, és egyelőre csak az ismert, hogy 5 évig véd biztosan, a rendszeres méhnyak rákszűrést nem helyettesítheti. Bár a védőoltás igen drága, de preventív jelentősége rendkívüli, hiszen a nők második leggyakoribb rosszindulatú betegsége jórészt megelőzhető vele.

A többféle rotavírus törzs főleg csecsemőkben, kisgyermekekben okoz lázzal, hányással, vizes hasmenéssel járó megbetegedést. A vakcina bevezetése előtt az Egyesült Államokban évi fél millió orvos látogatás és több mint 60 000 kórházi felvétel oka a rotavírus fertőzés volt. A vakcina rutinszerű alkalmazásával a fejlődő világban évi fél millió gyermek halála lenne elkerülhető, hiszen a magas csecsemőhalandóságért ezekben az országokban a rotavírus fertőzés nagyban felelős. Bár hazánkban a rotavírus okozta halál nem igen fordul elő, de súlyos kiszáradás miatti kórházi felvétel annál inkább. Az első rotavírus elleni vakcinát hamar ki kellett vonni a forgalomból súlyos mellékhatása (bélelzáródás) miatt, de az ezt követően kifejlesztett – ilyen mellékhatással nem rendelkező – két új védőoltás nagy sikernek bizonyult. A vakcinák élő, gyengített vírust tartalmaznak, melyek szájon át adhatók. A védőoltást a készítménytől függően 2, ill. 3 alkalommal 2 hónapos időközzel kell adni, és az első dózis már 6 hetes korban adható. A teljes immunizálás után a védettség csaknem 100 %-os. Az oltás térítésköteles.

Bár a bárányhimlő (varicella) általában enyhe lefolyású, csecsemőkben, immunhiányos állapotban életveszélyes lehet. Cseppfertőzéssel terjed és nagyon ragályos, felnőtt korára csaknem mindenki átesik rajta. A vírus a bárányhimlőt követően megbújik a szervezetben, és a felnőttek egy részében herpes zooster, vagyis övsömör képében aktiválódik. A védőoltás élő, gyengített vírust tartalmaz, ezért terheseknek és csökkent immunitású egyéneknek nem adható. A védőoltás 1 éven felüli gyermekeknek, és varicellán nem átesett felnőtteknek ajánlott. Két oltás szükséges, 4-8 hetes időközzel. Térítésköteles.

A fentieken kívül még számos védőoltás létezik. Ilyen pl. a munkakörhöz kötött veszettség elleni oltás, a fertőzött területre utazók sárgaláz és kolera elleni oltása, vagy pl. a hastífusz vagy fertőző májgyulladás (Hepatitis A) elleni oltás. A gyógyszergyárak olyan betegségek elleni oltások kifejlesztésén is fáradoznak, mint a malária vagy a HIV. Ezek mindegyike már a kipróbálás stádiumában van, és ha sikeresek, emberek millióinak életét menthetik meg. Egy másik területe a vakcina készítésnek a bioterrorizmus elleni felkészülés, ennek keretében került sor pl. az antrax (lépfene) elleni védőoltás kifejlesztésére és a földünkön már természetes módon nem előforduló himlő elleni vakcinák újbóli előállítására gyártására. Új és igen ígéretes területe a védőoltások fejlesztésének a különböző daganat ellenes oltások, melyek lényege, hogy a szervezet immunvédekezését serkentve segítik a rosszindulatú daganat elleni küzdelmet.

Szekszárd Mikes u. 9
Tel.: +36 74 311 973
+36 30 936 2425
info ivancsicsanna.hu